Egészségügyi szakemberként fel kell hívnom a figyelmet azokra az egészségünket veszélyeztető tényezőkre, melyek az ipari parkok létesülésével kárt okozhatnak nekünk!
A légszennyezettség káros hatásairól:
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint évente 7 millió ember hal meg idő előtt a légszennyezés miatt. Ez összefüggésbe hozható a szívkoszorúér-betegségekkel és a stroke-kal, a cukorbetegséggel és a idegrendszert érintő betegségekkel, gyermekeknél az asztmával és a légúti fertőzésekkel.
Magyarországon a hivatalos adatok szerint csak a légköri légszennyezés 13.000 ember idő előtti halálához vezet. Leggyakrabban a közvetlen ok a szív- és érrendszeri megbetegedés (2,14/100 ezer fő), más esetekben a légzőszervek, az emésztőrendszer és a rákos megbetegedések.
Szállópor a levegőben:
A lakossági fűtés és a közlekedés legfőbb káros hozadéka a levegőben a szállópor. A szállópor részecske, kicsi méreténél fogva, mélyen behatol az emberi szervezetbe, és ott maradandó károkat okoz.
De mi az a részecske (PM)?
A részecskék mikroszkopikus méretű szilárd vagy folyékony részecskékből (aeroszolokból) állnak, amelyek vagy közvetlenül a levegőbe kerülnek, vagy a légkörben egyesülő szennyező
anyagokból keletkeznek. A részecskéket általában három mérettartományban mérik: PM10, PM2,5 és PM1.
A PM10 vagy durva porszemcsék 10 mikrométer átmérőjű vagy annál kisebb részecskék. Ezek legalább 50-szer kisebbek, mint egy emberi hajszál szélessége, és képesek kikerülni a védő orrszőrzetünket, és belélegezzük a tüdőbe. A PM10 forrásai a zúzó/csiszoló funkciókkal felruházottak, egy másik forrás a járművek által felszedett por. A por, a penész, a növényi és rovarrészecskék szintén PM10-nek számítanak.
Az Európai Unióban a PM10 napi határértéke a környezeti levegőben 50 µg/m3, a megengedett éves határérték 40 µg/m3. Az Egészségügyi Világszervezet ajánlása szerint az éves határérték 20 µg/m3 kellene, hogy legyen. A PM2,5 vagy finom részecskék átmérője 2,5 mikrométer vagy annál kisebb. A finom részecskék forrása minden égés során jellemző, beleértve a járművek belsőégésű motorjait, az erőműveket, a fatüzelést, az erdőtüzeket, a mezőgazdasági hulladékégetést és számos ipari folyamatot. Míg a PM10 a tüdőbe jut, a PM2,5 sokkal veszélyesebb, mivel a tüdőből a véráramba juthat. A véráramból bárhová eljuthat a szervezetben, és súlyos kóros elváltozásokat okozhat. Az EU-ban a PM2,5-re nincs hivatalos óránkénti vagy napi határérték; az éves határérték 25 µg/m3. A WHO napi határértékként 25 µg/m3 , éves határértékként pedig 10 µg/m3-et javasolta. A PM1 az 1 mikrométernél kisebb átmérőjű részecskék. Ez a PM2.5 egyik fő összetevője. Ezek rendkívül finom részecskék, amelyek nagyobb valószínűséggel hatolnak be az emberi szervezetbe mélyebben, mint a PM2,5, és onnan bármely szervbe eljutnak. A PM1-et elsősorban a lakossági fűtés, a gépjárművek, az építőipari munkák és egyes gyárak kibocsátása okozza. A PM0,1 100 nanométernél kisebb átmérőjű részecskék, amelyeknek semmi sem jelent akadályt, hogy elérjék az emberi szervek bármelyikét, és károsítsák azt.
Mi szennyezi a levegőt?
– Gázok: ózon (O₃), nitrogén-dioxid (no₂), kén-dioxid (so₂), szén-monoxid (CO), szén-dioxid (CO2);
– Nehézfémek: Ólom (Pb), kadmium (Cd), réz (Cu), higany (Hg), cink (Zn);
– Szerves klórpeszticidek;
– Szénhidrogének (HC), különösen a policiklikus aromás szénhidrogének;
– PM10, PM2,5, PM1 finom részecskék – 10, 2,5 és 1,0 mikrométer átmérőjű porszemcsék.
(Összehasonlításképpen emberi hajszál átmérője 50-100 mikron.)
Az ultrafinom részecskék („PM 0,1) akadálytalanul jutnak be a véráramba. A finom részecskék a gázokkal és a nagyobb részecskékkel ellentétben nem ülepednek le, hanem hosszú ideig a légkörben maradnak. Belélegezzük őket, és leülepednek az orrnyálkahártyán. Onnan a legkisebb részecskék bejuthatnak a vérbe, és azon keresztül a belső szervekbe.
2013-ban a szennyezett légköri levegőt és a finom részecskéket a WHO Nemzetközi Rákkutató Ügynöksége (IARC) rákkeltő anyagok közé sorolta.
Honnan származik ez a szennyezés?
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség kimutatásai alapján Magyarországon a légszennyezés fő forrásai a következők:
– Lakossági fűtés-Hulladékégetés (50-85%)
A fa elégetése jelentős mennyiségű káros anyagot juttat a levegőbe. Kimutatták, hogy a szilárd hulladékok háztartási kályhákban történő elégetésekor lényegesen nagyobb mennyiségű belélegezhető részecske (PM10) és még több mérgező vegyi anyag kerül a levegőbe, mint a száraz tűzifa elégetésekor. Az utóbbi évek kutatásai azt mutatják, hogy a PM10-szennyezés 5%-a a hulladékégetésből származó PM10-részecskéket tartalmazza.
Kiderült, hogy a műanyaghulladékok (például PET-palackok, polifoam vagy ruhák) elégetése akár 700-szor (!) több mérgező policiklikus aromás szénhidrogént (PAH) juttat a levegőbe, mint
a faégetésből származó, egyébként szintén jelentős kibocsátás.
– Ipar, energia és mezőgazdaság (20-30%)
A klímavédelem szempontjából elsősorban az ipari kibocsátásokat veszik figyelembe, bár azok légszennyező hatása is jelentős, de mivel szinte minden nagyobb építési projekt (utak, lakótelepek, új lakótelepek) jelentős beruházás, az ezekhez szükséges összes nyersanyag előállítása kiemelt figyelmet kap. Az energiatermelés szennyezése jelenleg csökken, köszönhetően a széntüzelésű erőművek fokozatos kivezetésének és a megújuló energiaforrások elterjedésének.
– Közlekedés (15-25%)
Az autóhasználat legnagyobb költsége nem az, amit az autósok üzemanyag- és gépjárműadóban fizetnek, hanem az autóhasználat által okozott környezeti és egészségügyi károk költsége. A gépjárművek kibocsátása leginkább a városok lakóit érinti. Különösen károsak az út közelében: gyalogosként, kerékpárosként vagy akár az autóval közlekedő emberek.
De miért is kell beszélnünk erről Szigetszentmiklóson? Ezt hozza magával az ipari park a lakóingatlanoktól 500-1000 méterre:
Levegőszennyezés, zaj, éjszakai világítás és hanghatások!
A Nagylaposi-dűlőt már eladták a megkérdezésünk nélkül úgy, hogy semmilyen útfejlesztést (ami lesz, az a beruházónak kedvez mindössze), telken kívüli zöld terület pótlást nem kötöttek ki a szerződésben. Most újabb területet vett célba a város vezetése, ez a Pápai-dűlő, ez már a lakott terület közvetlen szomszédságában (300 méterre a lakóingatlanoktól) található!
Mielőtt bárki azzal érvelne a beruházások mellett, hogy lesz nagy bevétel és munkalehetőség (automatizált üzemek) zajcsökkentő domb és erdősáv (10-20 év, mire a fák megnőnek), gondolja végig azt, hogy ez milyen plusz forgalommal, zajjal, levegőszennyezéssel fog járni!
A környék ingatlanjai elértéktelenednek, állandó, még súlyosabb közlekedési problémák lesznek, ami több, mint 40 ezer embert érint majd!
Az uniós útmutatók kimondják, hogy meg kell vizsgálni, hogy megfelelő árképzéssel miként lehet befolyásolni a keresletet. Az árképzésnek „a szennyező fizet” elvvel összhangban az externáliákat is figyelembe kell vennie. Ezek az externáliák magukban foglalhatják az erdők kivágását, az épületek lebontását, illetve a közösségek és az ökoszisztémák megzavarását. A gyakorlatban azonban a költség-haszon elemzések szinte soha nem vizsgálják a kereslet befolyásolásának lehetőségeit.
Jelen beruházás esetében a CTP, aki a bérbeadó lesz, az ipari létesítményt illetően, SEMMILYEN növénytelepítést nem hajt végre az ipari park környezetében, erre a célra szabadfelhasználású keretet biztosított az önkormányzatnak, melyet az Önkormányzat meg is kapott.
A legfontosabb azonban az, hogy ma, a globális környezeti válság korában minden olyan beruházást, amely tovább rontaná a környezet állapotát, el kell vetni. Ezt az elvet nem szabadna felülírni szűk gazdasági érdekek miatt.
Adatok forrásai: Levegő munkacsoport, https://www.levego.hu/en/campaigns/waste-campaign/https://www.levego.hu/en/campaigns/waste-campaign/
